Gépjárműparkom története és egyéb témák

Nagymotort kéne venni és egyéb napi témák

Hol vagytok gyerekek?

2019. augusztus 27. - wannabebiker

Aztán úgy döntöttem, mégiscsak megírom a gondolataimat a témában. Meg úgy általában.

kids.pngA kép szokás szerint az internetről van.

Fogy a magyar. Öregszik a társadalom. Nekem már nem lesz nyugdíjam, nem lesz aki fizesse a járulékokat, amiből aztán nekem nyudgíj lenne. Az instant megoldás: legyen több gyerek!

Tovább

Suzuki SX4 S-Cross 1.4 GL+ tartósteszt

IV. rész - a karcok osztodással szaporodnak

Kedves Naplóm!

régen nem írtam, de - és itt most sorolhatnék mindenféle kifogást, hogy miért nem, pedig minden napra jut egy-két témaötlet. Az igazság az, hogy mostanában valahogy úgy vagyok vele, hogy megírhatnám a véleményemet sok mindenről, csak minek?

Tovább

Élet a XXI.században

Az élet a 21. században gyors. Felgyorsult. Manilában kitör a vihar, Oklahomában egy őrült lelövi a családját, Koreában gyerekek ragadnak egy barlangban, Peruban szakadékba zuhan egy busz, te tudod 1 órán belül. A mentő nem ért még ki, de a hírekben már benne van, ott a telefonod a zsebedben, néhány húzás az üveglapon az ujjaddal és máris képben vagy mi történik a világban.

Az élet a 21. században kényelmes. A munkád legtöbbször egy kényelmes székből, vagy ha nem, akkor is túlnyomó részben fűtött/klimatizált helyiségben dolgozol, vagy ha te esetleg nem is, a gyerekeid már biztosan. A kerti diót nem szeded fel, mert ott van a pucolt a boltban ezerért, a paprikát minek permetezni, amikor lemész a 10 emeletes aljába és veszel egyet piripézért, a pizza gyorsfagyasztott, a sör hideg.

Az élet a 21. században egyre inkább robotizált. A mosógéped automata, a porszívód robot, aztán majd már a fűnyíród is, az autód magától parkol, tartja a sávot, nem sokára meg már el is megy Budapestre is a sztrádán. A gyerekeid már ebbe nőnek bele, a kézi mosogatás a büntetés nekik, és te vagy a megtestesült sátán, ha kikapcsolod a wifit 22:00-kor.

Az élet a 21. században urbánus. A falvakban már csak a nagymama lakik, lassan már ő sem, és bár próbálkozik a kormány mindenféle okossággal, lassan már magyar szót is alig hallani ezeken a településeken. A mai fiatal már városban lakik, a dugóban ül, a cafe to go val a kezében, este mire hazaér betol egy Macmenüt, kapcsolja az xbox-t ha sportosabb, leviszi a kutyát. Hétvégén tömeg mindenütt, tömeg a plázában, tömeg a parkban, tömeg a strandon, tömeg a fagyizóban, de a város az város, itt minden megvan, van munkahely, jön a BMW gyár, lesz pénz őszire, vihetem a gyereket különórára,mehetünk a mekibe', ehetünk a plázába'.

Az élet a 21. században mobilis. Felugrassz egy buszra, beülsz az autódba, rollerre pattansz, esetleg motorra vagy biciklire 5000Ft-ért elrepülsz Düsseldorfba, eszel egy német fagyit és este már újra otthon ülsz a kanapén és pörgeted az instát, dobod a lájkokat. Nincs távolság, ma még itthon, holnap este már Indiában, 2 nap alatt Brazíliában szelfizhetsz a kínai turistákkal.

Az élet a 21. században virtuális. Kialakíthatod a saját érdeklődési körödnek megfelelő ismerősi kört, ha árva kutyakölyköt posztol letiltod a g*cibe, vagy pont ha nem, akkor, írhatsz rovásul a veled egyívásúakkal, építhetsz kerítést, vagy ellenkezőleg, le is bonthatod azokat, fotelszakérthetsz, bármikor megmondhatod bárkinek a tutit, a virtuális egyéniségednek csak a képzelet szabhat határt, párt is a virtuális valóságból választhatsz magadnak, párkereső algoritmusok hathatós és célzott segítségével, az intelligencia sem sokáig kell már, jön a mesterséges, egyszer majd azt is kilóra vesszük, az olaj, cukor, liszt mellett, az Aldiban, előre kicsomagolva, gazdaságos áron.

Egy valami nem változott. Megmaradt annak ami volt. Úgy ahogy abban a korban, amikor még az M.Kir. előtte volt. Az örök zöld, gyermekkorunk fekete varjújával, a velünk élő történelem, a Magyar Posta.

Az élet a 21.században a postával egy agyrém. A lehető leggyűlöletesebb dolog, ami történhet veled manapság, egy postai értesítő a ládádban. A bedobott értesítő minősített esete, ha otthon voltál, de a postás valamiért inkább mégis a fecni mellett dönt. Ez a papírfecni, olvashatatlan kézírással, nekezen kisilabizálható feladóval. Persze átvenni aznap már nem, még akkor sem, ha az esti dugót újra végigcsinálva berohannál a postára, a kézbesítő még nem érkezett vissza.

A postára menni sohasem tudsz úgy, hogy ne álljon előtted legalább 3-4 hasonló, megtört tekintetű sorstárs, 20 perc az életedből a semmire az emberszagban, aztán szemben áll veled a posta, a postás"kisasszony" képében. Persze értem én, hogy a posta nem fizet valami jól, meg nehezen lehet ma munkaerőt találni, meg a fiatalok nem ide mennek, de azért...Na mindegy, ez csak a kezdet. Személyi, lakcímkártya a minimum, enélkül ugye oda sem mész, gépiesen készíted elő, amikor már csak egy ember áll előtted, hátha gyorsabb lesz. Nem lesz persze, mert fel kell állnia az asztalától, a levelek persze nem ott vannak. Kivárod, amíg végigforgatják az összes állványt, végignyálazzák az összes, befőttesgumival akkurátusan összefogott levelet. Persze könnyebb lenne, ha tudnád a kézbesítőd vagy a körzeted számát, de hát sajnos azt nekünk nem tanítják, Hja persze, akkor meg mit akarsz, várj a sorodra. Persze, ha az értesítőd legalább kétnapos már, akkor még nehezebben akar előkerülni a küldemény, mert már elrakták valamelyik szekrénybe, akkor azokat is végig kell túrni.

Tételezzük fel, hogy szerencsés vagy, csak egy értesítőd volt, az is friss, ropogós és a leveled is megvan. Ekkor jön a dátum, és a neved, nyomtatottan és írottan, levelenként minimum egyszer, plusz a végén mégegyszer. Ha esetleg a pucád teli van már az egésszel, akkor a "kisasszony" rádpirít, hogy olvashatóan ám azt az aláírást!

Aztán elmenőben elér még a hangfoszlány: kérsz e cukrot, csokit, szotyit, cigit, sorsjegyet, biztosítást, bankbetétet?

Aztán kezedben végre a vágyott levél, remegő kézzel bontod, hogy mi a pélót akar tőled A Kormányhivatal. Ja, valami seggem webes ügysegéden keresztül kezdeményeztél hónapokkal ezelőtt egy értesítési cím változást, mert az áramszolgáltató a 10 évvel korábbi címedre küldött valamilyen levelet és ez csak a Hivatalban, személyesen lehet. Azt már meg sem kérdezem, hogy a webes ügysegéd miért nem közölte ezt velem azonnal, vagy esetleg emailben?

Drága Posta! Te, aki az állócsillag vagy a 21.század szélsebes egén. Maradj velünk kérlek örökre, hogy nyugdíjas éveimben hadd éljem át újra azt, ami örök és sohasem változik. A postai értesítőt és a vele járó bosszúságos és felesleges kálváriát.

Térkő történetek II. - betontörés

Haladok lassan a térkő helyének előkészítésével.

 

Befejeztem a tükör, azaz a térkő helyének a kiásását, múlt héten szerdán (március 13.), körbeástam azt az elkezdett kocsibejárót, amit 2015-ben kezdtem el csinálni. Nem mondom, a terhelés elviselése szempontjából az elég jól sikerült, simán bírta a teherautókat most, hogy hozták a 6 köbméter sódert meg kavicsot. Az egyetlen probléma az volt vele, hogy valószínűleg nagyon vizes volt a beton, amit anno kevertem hozzá, és a beöntéskor szétosztályozódhatott, emiatt a felülete elkezdett mállani, elporlani, nagyon csúnya lett, ráadásul minden tele volt körülötte kaviccsal meg cementporral.

Van egy kis fúrókalapácsom, még vagy 10 évvel ezelőtt a megboldogult Baumaxxban vettem, OK márkájú, vagy 15e Ft volt. Nem használom túl gyakran, de túl vagyok már vele egy - két fürdőszoba és lakásfelújításon. Ahhoz képest, hogy egy noname kínai gép, egész jól bírja a kiképzést. Na, az ásás utáni csütörtökön elkezdtem azzal felvésni a 20cm vastag vasbeton kocsifeljárót :-) Vitte is, apró falatokban kezdte összetörni a betont, ha ezzel törtem volna, a törmeléket simán felhasználhattam volna az alapba, de sajnos egy óra csörömpölés után arra jutottam, hogy nem akarok 1 hónapig minden este betont törni, így szombaton béreltem a helyi gépbérlő helyemről egy nagyobb bontókalapácsot.

Fú emberek, az brutális volt. Maga a gép 33 kiló, nagyon nehéz. Nem mondom, a sérvműtétem előtt meg sem kottyant volna, de azóta nagyon óvatos vagyok az emelgetéssel, nem szeretném újra a műtőasztalon végezni. Amikor elkezdtem azzal a géppel a betont törni, nem mondom, vitte rendesen, de erősen elgondolkodtam, hogy ér e ez annyit, hogy tönkrevágjam magam, inkább hívok valakit, aki feltöri. Miközben ezen morfondíroztam, valahogy összetörtem az első betonkocka felét és az alatt "bemelegedtem" meg lendületet is adott, hogy viszonylag hamar ment ezzel a géppel a munka, úgyhogy lassan haladtam tovább, úgy voltam vele, ha már elhoztam a gépet, csak kihasználom, a bérleti díjat így is, úgy is ki kell fizetni, legfeljebb a maradékot megcsináltatom valakivel. Aztán ahogy haladtam, egyre jobban belejöttem, rájöttem, hogy elég, ha csak a beton tetejét töröm meg, amíg a vas van benne, a maradék az ütésektől összereped és ki lehet lapáttal szedni. Így aztán a végére úgy belejöttem, hogy fél egyre feltörtem az összes betont és a gépet vissza tudtam vinni, mielőtt a kölcsönző bezárt.

betontores.jpg

Nagyon örülök neki, hogy túl vagyok ezen a feladaton, embert próbáló volt, mire végeztem vele, teljesen elkészültem az erőmmel, aznap már nem is tudtam másba kezdeni, de a nagyon nehezén túl vagyok. Sajnos a betontörmeléket ebben a formában nem tudom használni, kerülgetni meg nem fogom az udvaron évekig, amíg lesz valani felhasználási lehetőség, így rendelni kell egy konténert és elszállíttatom.

Közben pakolgatom a köveket saját raklapra, hogy vissza tudjam vinni a göngyöleget, mert valószínűleg nem végzek a két hónapos határidőn belül, így elveszne a göngyölegekért fizetett 40e Ft, azt meg nem akarom, van költség így is elég.

A következő lépés tehát a betontörmelék elszállíttatása és utána jöhet a szegélykövek lerakása :-)

Hogyan kell (autót) vezetni?

gondolataim a témában és megemlékezés egy balesetről

Ez a mai bejegyzés lehet, hogy egy kicsit hosszabb lesz. A mai reggelen ismét be kellett mennem a városba, ráadásul esett egy kis hó is, plusz nem tudom kiverni a fejemből a hétfő reggeli, 4 halálos áldozatot követelő tragédiát.

Tovább

Drága Index!

milyen húszezer???

Drága Index!

Asszem', ezzel a cikkel most igen erősen mellélőttetek. Nem vagyok vizsgabiztos, nem vagyok oktató, egy kívülálló vagyok. Lassan 30 éve van jogsim, most éppen a gyerekem készül tanfolyamra, talán ennyi érintettségem van.

Amit ebben a cikkben álnév alatt összehordtok az kérem szépen egy rakás szar. Uram jó isten, Zs generációs nyávogás, hogy jaj, úristen, a vizsgabiztost meg kell kenni, most mi lesz? katasztrófa, világégés, Nostradamus?

A cikk elkövetője egészen egyszerűen egy síííííííííííííííp. Barátaim, egyszerűen tudomásul kell venni, hogy nem fog mindenki megtanulni 30 óra alatt vezetni.

Nézzünk egy példát. Én például nem tudok zongorázni. Sohasem próbáltam. És hát mondjuk szeretnék belőle egy certifikátot szerezni, amivel mehetek koncertezni. Tudomásul kell vennem, hogy valószínűleg 30 óra kevés lesz. De még 300 is. Sőt, az is lehet, hogy 3000 is, mert bamba vagyok, vagy béna, vagy egyszerűen csak tehetségtelen, lehet, hogy nincs is zenei hallásom, és lusta vagyok a zeneelmélethez, soha nem fogok megtanulni kottát olvasni.

Jelen cikkünk alanya, érzékeny lelkem, lehet ugyanilyen tehetségtelen a vezetéshez. Lehet nincsen semmilyen technikai érzéke, vagy a térlátás hibádzik, vagy fél 4 keréken, de nem, ő meg akar tanulni 30 óra alatt. És sír, ha nem sikerül 100 alatt sem, és a végén inkább ad 20000 Forintot, mintsem megtanul annyira vezetni, hogy elég magabiztos legyen ahhoz, hogy megtanuljon vezetni és leszarja a jóindulatú "oktatóját". Akkor most ki a hüje, aki adja vagy aki kapja? He?

Nem vitatom, hogy van mit javítani a gépjárművezető képzésben, de azért álljon már meg a menet, mielőtt egy ilyen név nélküli nyígást kiraktok vezércikknek!?!?!

Mi lesz a következő? Beállunk fake newst gyártani, ha nincs kontent???

B*** meg, az ilyen nyígást sohasem bírtam, pláne nem ha pletykaszinten jön. Hányinger.

 

Trollvihar II.

A tegnapi bejegyzésem kapcsán a következő gondolatok fogalmazódtak meg bennem.

1.

A kommenteket letiltottam annál a posztnál, mivel nem vagyok felkészülve arra a fosáradatra, ami onnan érkezett. A csúsztatás és a hazugság a minimum volt, mint vád, amivel szembesültem, de egyenesen volt olyan kommentelő is, aki a gyerekeim kezét meg lábát akarta levágni. Srácok, őszintén: miért?

2.

De nem ez a lényeg, ha nem mondhatom el nyugodtan a véleményem akkor megtartom magamnak. Ami sokkal inkább lényeg, hogy kb. 17000 olvasója volt ennek a cikknek eddig, ebből körülbelül 50-en vették magunknak a fáradságot, hogy idehányják azt a zavaros szemetet, ami a fejükben van, ez az olvasók kevesebb mint fél százaléka, ami meghagyja nekem a reményt, hogy az olvasók 99,5% tud kulturáltan, erőszak nélkül véleményt cserélni. Én nem szeretnék egy olyan országban élni, ahol félnem kell, ha el merem mondani a véleményemet. 

3.

Egyébként olvastam valahol, a vélemény olyan mint a segglyuk, mindenkinek van, de senkit sem érdekel a másé. Úgy látszik azt az 50 trollt igen :-)

4.

Néha elmondom a véleményem, mert nem értek egyet mindenben az aktuális történésekkel, illetve nem értem, hogy bizonyos dolgok miért történnek. Például azt értem, hogy a jó embereket meg kell fizetni, ez mindenütt így van a világon. Azt már viszont nem értem, csak egy maroknyi jó ember van ma Magyarországon? Értem, hogy az építkezések jó hatással vannak a gazdaságra, munkahelyek, áfabevétel és egyéb ilyesmi formájában. Nem értem, hogy miért csak egy fajta építmény kap ilyen kiemelt szerepet? Ha már egyfajta, akkor meg miért nem az utak lettek kiválasztva, mint kedvenc építmény? Ez valahol egy társadalmi vagy gazdasági ciklus, a II világháború után nem volt magántulajdon 40 évig, aztán 1990 után jött a privatizáció, most ismét egy államosítás, jobban mondva centralizálás zajlik. Mikor lesz újra decentralizálás? Ki tudja, de hogy lesz, az egészen biztos.

5.

A politikai témájú kommenteknél előzetesen moderálni fogok innentől. Ez a blog amíg itt van nem lesz a trollok homokozója, menjenek máshová szart fröcsögni.

6.

2012 óta írom azt a blogot, eddig egyetlen egy cikkem sem kapott ilyen figyelmet, pedig volt egy pár, ami index vagy index2 főoldalas volt. Ez a tegnapi poszt nem volt kint semelyik főoldalon és mégis 1 órán belül 10000 fölé ugrott a nézőszám, aminek azon kívül, hogy ez a téma sokakat foglalkoztat, nem nagyon látok más okát, csak azt, hogy van egy trollkommandó, akik erre várnak, ezért is a sok érthetetlen komment, ballipsi meg egyéb jelző. Én nem vágyok ilyen fajta figyelemre, ezt meghagyom a hanyatló nyugat ópiumának.

Röviden ennyi, köszönöm a figyelmet, mehet mindenki haza.

 

Aki nem akar túlórázni, mehet máshova dolgozni

Az is elmehetne máshová dolgozni, aki ezt mondta. De sürgősen.

Tényleg ennyire hülyék vagytok? Tényleg ennyire leszarjátok a magyar dolgozókat? Vagy egyszerűen csak simán érzéketlen bunkók vagytok?

Nézzük csak. Fiatal ember vagy, van egy barátnőd. A csaj veled van, mert lát benned valamit, tudja, hogy rád számíthat, szülhet neked gyereket. Nincs ugyan semmid, albérletben laktok, jobb esetben van egy 20 éves Golfod, de van egy stabilnak mondható munkahelyed, aki nem zsebbe fizet, bejelent a teljes béreddel és minden 5.-én utal. Valószínűleg valamilyen multi, azaz multinacionális cég, tehát nem magyar vállalkozói tulajdon, mert a magyar vállalkozói tulajdonban levő cégeknél nem tudod elképzelni a jövődet, mert arra nem lehet építeni, hogy a múltkor is kaptál zsebbe 20000 Forintot.

Szóval, fiatalok vagytok, van egy stabil alap, amire építhetsz, terveztek a nőddel. Házasság, gyerek, saját lakás esetleg ház valamikor, netán a 20 éves tervbe egy új autó is belefér, csupa ilyen anyagias szarság tudod. A pénz nem valami jó, lehetne jobb is, de vállalhatsz túlórát, ha akarsz, úgy meg már egész jó pénzeket lehet hazavinni, már akár egy új cipőt is megengedhetsz magadnak vagy egy új kabátot a feleségednek, egy új mikrót, egyszóval, fiatal vagy motivált, húzod az igát, becsülettel, a játékszabályokat betartva. 

Néha belegondolsz, látva ahogy az irodisták az ebédlőben divatos farmeben és ingben mosolyognak a jócsajokkal, hogy te is tanulhattál volna többet, de el is hessegeted ezt a gondolatot, egyszerűen nem bírsz a könyv felett ülni, te gyakorlati ember vagy, ha látod, megcsinálod amit kell. Ezért vagy te a Buchmann mátészalkai üzemében a legjobb gépbeállító, ezért lettél később műszakvezető, igaz, a polirporos munkaruhát meg a bakancsot nem tudod még levetni, messze még a divatos farmer. Abba is belegondolsz néha, hogy de jó is lett volna a választott szakmáid valamelyikében elhelyezkedni, és nem könyékig a polírban túrni nap mint nap, de ezt dobta a gép, kisváros, örülsz hogy van egy munkahely, ami rendesen (időben) fizet.

Aztán, megszületnek a gyerekek, a feleséged is visszatalál mintegy 6 év közmunka és munkanélküli segély után a való világba, már ketten kerestek, már nem vág teljesen a padlóra a svájci frank árfolyam ingadozása, de új cipőről szó sem lehet! A feleséged a FAG-ban dolgozik ott talált munkát, pedig már a nagyvárosban laktok, de 3 év álláskeresés után ez volt az első, ahol olyat is felvettek, akinek 6 év lyuk volt az önéletrajzában. A munka nehéz, veszélyes, az egészségre ártalmas, a csapágygyártó gépek folyamatos zajában, az olajgőzben hallgatni a törtető csoportvezető ordítását, hogy ma ennyi meg annyi a norma. 8 óra ebből éppen elég, a feleséged alig várja, hogy kiléphessen a kapun, maga mögött hagyja ezt a szükséges rosszat, és azzal töltse az idejét, amit szeret, a gyerekeivel, meg veled. Te is szereted, ha az anyjuk ott van, valahogy jobban szót ért velük, olyankor minden simább és szebb, finom a leves, van fánk, szeretet, rend és tisztaság, szóval együtt a család, ez az, ami téged is éltet, a legjobbak a napfényes szombatok, amikor együtt kitakarítunk és beleülünk a nemrég vásárolt, szinte új 10 éves autóba, aminek már megvan a napellenzője is és hidegben is beindul. öröm az élet.

Egyszer egy nap, a feleséged jön haza, látod rajta, hogy feldúlt. Sírva mondja, hogy az idióta csoportvezetője, azt akarja, hogy a 3 műszak mellett, még vállaljon túlórát is. Sokáig tart amíg megnyugszik, aztán beletörődünk, hogy egyre gyakrabban kell 12 órát bent maradnia. Az mindegy, hogy az elavult szar gépek selejtet gyártanak, de az emelt darabszám megvan. Aztán már ezt sem elég. Ismét sírva jön haza, hogy a FAG bevezette a folyamatos műszakot, azaz minden nap 12 órát dolgozol, a 2 pihenőnapod ugyan meglesz, csak nem biztos, hogy hétvégére esik, sőt a tervezett beosztás szerint, pontosan egy olyan hétvége lesz a következő hónapban, ami szombatra és vasárnapra esik, igaz péntek 23:59 kor végez és hétfő 6:00 kezd.

A családi életed felborult, a feleséged soha sincs otthon, elkerülitek egymást, amikor te nappalos vagy, ő éjjeles, vagy fordítva. Vagy utaznod kéne valahová munkaügyben egy pár napra, a gyerekeid meg éjjel egyedül lesznek, azon töröd a fejed, hogy oldd meg?

Nem a 4 műszak már nem. Akkor inkább felmond, Leszarjuk a pénzt, dugja fel magának azt a pár ezer forintot amit ezért adnak, aki kitalálta, nekem sokkal fontosabb, hogy a családom egyben maradjon, a feleségem boldog legyen. Ki a faszt érdekli, hogy a buzi csapágyból 500 vagy 600 darab pörög le egy műszak alatt??

És felmondott, úgy hogy ismét újrakezdtük az álláskeresés miatti egy lábon állásos egy helyben toporgást, pedig mi nem luivutton táskára gyűjtünk. Nekem elég a 2 gyerek, 2 szoba, négy láb, 6 kerék. Nem kell több. Nem kell omega karóra, nem kell Ferrari, semmi ilyesmi.

Én csak azt akarom, hogy amink van, azzal hadd legyünk nyugodtak, boldogok, hadd legyen szabad a hétvégénk, és ne legyenek olyan csoportvezetők, akik folyamatosan azzal fenyegetőznek, hogy kirúglak, ha nem jössz túlórázni.

És ma, 2019-ben, akármilyen oknál fogva, ezek az emberek kapnak a kezükbe egy jó példát, meg a 400órás keretet, ami ugyan a törvény betűje szerint az én beleegyezésem alapján történhetne csak meg, de elég lenne egyszer szembemennem a kisfőnök akaratával, mi magyarok kurva jók vagyunk abban, hogy ezt hogyan bosszuljuk meg. 

Azt mondaná a kisfőnök is, amit a nagytól hallott: el lehet menni dolgozni máshová. Igen persze, tudják ők ezt nagyon jól. Cinikus, semmirekellő emberek, akik a mi hátunkon kapaszkodnak magasra.

Magyarország, téged szeretlek.

 

Suzuki SX4 S-Cross 1.4 GL+ tartósteszt

Értékvesztés, a rejtett költség

9000 km környékén járunk a géppel, a kormány idegessége már fel sem tűnik, a fűtómű bénasága lassan válóokká érik, illetve a 2000-es fordulat környéki rángatás szintén. Amúgy az autó jó, meg szép, egy szép-szeles., nyári napon ráborult a ruhaszárító az elejére, kétszer egymás után, így már szép karcos is.

Tovább