Gépjárműparkom története és egyéb témák

Nagymotort kéne venni és egyéb napi témák

Hollókő

Egy rejtett gyöngyszem

2019. január 03. - wannabebiker

Kedves Olvasók!

először is b.u.é.k 2019 mindenkinek.

A két ünnep között, a gyenge tavaszi időjárásban Hollókőn jártunk, csodát találtunk.

holloko.jpg

A szokásos karácsonyi bejglimérgezés és reszkessetek betörők századik ismétlése közben gondoltunk egy merészet és lóra pattantunk, azazhogy autóba, menjünk egy kicsit, mozduljunk ki valamerre. Ez túl messze van, ott már ezerszer voltunk, az engem nem érdekel, az téged nem, hova menjünk, legyen hát Hollókő, úgyis mindig meg akartuk nézni. Van ott egy vár is, nem túl nagy, ponjó', és talán nyitva is lesz.

Ébredés, készülődés, indulás, hip-hopp, alig volt déli 12óra, hogy irányba állt a Suzuki orra. Nem, most nem megyünk autópályán, nem sietünk sehová, a navi szerint pont odaérünk még a várat megnézni. Autózni mindig jó, főleg együtt a családdal, kis nasi, zene a rádióból, beszélgetés a családdal, meg az örök kaland, az új megismerése, akárhányszor is láttuk már például a Hortobágyot.

Útközben semmi extra, egy versenyezni vágyó Swiften kívül, utolértük kényelmes 90-nel, de előzés közben valahogy 130ig kúszott a mutató, imádom az ilyet. Addig alszik, amikor megelőzöm megsértődik, majd amíg én előzöm elkezdi nyomni a gázt. Mivel nem fogom magunkat veszélyeztetni az ilyen idióták miatt, hagytam hogy visszalőzzön és elhúzzon valahová, remélhetőleg vért adni, mi meg mentünk nyugiban tovább.

Az autópályákon eltöltött néhány 10000 km alatt megtanultam, hogy az emberkedés rossz dolog. Régebben volt alkalom, amikor egy-egy baromarcún felbasztam magam és belementem a cicaharcba, aminek a vége általában az volt, hogy utána hosszú ideig mérgelődtem magamban azon, hogy milyen barmok vannak, ami nagyon rossz volt, rossz hatással volt rám, így úgy döntöttem, hogy nem fogok ilyesmibe belemenni, az első prioritás a biztonság és csak utána jön, hogy kinek van igaza. És továbbra is vannak barmok az autópályán, akik megérkeznek mögéd, letolnak, mert kurvára fontosak és sietnek, de ilyenkor annyit teszek, hogy befejezem az előzést, kimegyek a külsőbe és elengedem a barmot, ez csak 5 másodpercembe kerül és a következő 5 másodpercben már el is felejtem, nem rágom magam rajta, sokkal szebb így az élet.

Az első csodát a 3-as főútról letérve láttuk a Gyöngyös és Szurdokpüspöki között vezető úton. Nem emlékszem, mikor láttam ennyire elhanyagolt, gondozatlan, szeméttel borított és tönkrement utat.

ut1_1.jpg

ut2.jpgut3.jpg

Ez nem ám egy kiürített hamutartó, vagy eldobott papírzsebkendő kategória, hanem masszív, hosszú időn keresztül tartó igénytelen szemetelés. Az ember esetleg eldob egy papírzsepit, urambocsá' egy flakont, de a több garnitúra kidobott gumira nincs más magyarázat, mint az igénytelenség, illetve az, hogy nincs aki foglalkozzon ezzel, mint ahogy arra sincs, hogy ez az út nem egyszerűen csak kátyús, hanem a sávok külső fele egyszerűen le van törve, 20-40cm-rel mélyebbre van süllyedve az út közepénél. Így az út látható módon egy sávra szűkül, ami akkor érdekes, amikor szemből jön mondjuk egy busz és te 60-70-nel kénytelen vagy visszatérni a sávodba, az útról való leesést vagy egy futóműtörést kockáztatva.

ut4.jpg 

Nem akarnék mindenhol politikát látni, de sajnos erre nincs más magyarázat. Ez az út ugye Gyöngyöspatán vezet keresztül, ami emlékeim szerint nyíltan jobbikos. Gyöngyöspatán konkrétan maximum 20-al lehet menni, ha meg akarod úszni a futóműfelújítást, olyan szar a településen átvezető út, de legalább, ha valami szittya ősünk idetévedne a régmúltból, akkor megtalálja a polgármesteri hivatalt, ugyanis az is feliratozva van szittyául, rovásírással :-D

Szóval azt gondolom, hogy ez az út, illetve az itt élők nem léptek egyszerre, így nem kaptak rétest estére, de még egy árva stadiont se..

Még egy utolsó gondolat az úttal kapcsolatban és ígérem mára befejezem: ez az út annyira rossz, életveszélyes, hogy ezek után másképp látom, a mi útszakaszunkat és hálát adok a sorsnak, hogy HB megyébe dobott, pedig nekem elhihetitek, erre sem méznyalás az élet :-)

A második csodát a Szurdokpüspökiból kivezető úton láttuk egy kézi mozgatású karos sorompó képében. Igen, emlékszem, gyerekkoromban sok ilyen volt, jóval több, mint manapság. Nem is emlékszem, mikor láttam ilyet utoljára, de még ezt a fajta teljes sorompót sem, nemhogy kézi vezérlésűt.

soromp.jpgAz a fickó ott kép jobb szélén piros tányérsapkában, az működtette, olyan gyorsan, hogy mire felocsúdtam az első sokkból, és elővettem a telót, már fel is emelte a kart és majdnem elmulasztottam a történelmi pillanatot.

Hollokőhöz közeledve, már sokkal jobbak az utak, több közülük teljesen fel van újítva, illetve a 21-es út már olyan több szakaszán, amilyennek szerintem 2019-ben egy kétszámjegyű főútnak lenni kell. Kétszer két sáv, korláttal elválasztva, friss aszfalttal, a kereszteződéseknél körforgalmakkal, felüdülés volt a visszafelé úton, mert azt a bekötőutat Gyöngyöspatán keresztül már nem mertem a sötétben bevállalni.

A harmadik csoda maga a Hollókői Vár. 15:32-re értünk oda, 230km és kb 3 óra utazás után. A várban még voltak látogatók, de belebotlottunk a világ legszigorúbb örzőjébe, aki szerintem az angol királynőt se engedte volna be, neki a 1530 az 1530, nincs ám mutyi, meg 2 perc késés, itten ti ma be nem mentek! Ó, ha ez az ember irányítaná a közbeszerzéseket itthon! Ha ő lenne az építőipari főmimiszter, vagy bánom is én, akármilyen miniszter! Esetlen egyenesen áLamfő! Biztos vagyok benne, hogy minden elvágólagos rendben lenne, az utakon nem lenne szemét, a minisztériomba korrupció, meg úgy általában semmisem, ami kerek, meg okos, csak sarkos, poroszos rend, élére vasalt nadrág mindenütt!

openhrs.jpg

Szóval Vándor, ha erre jársz, jól jegyezd meg! Pénztár 1530ig, egy másodperccel se tovább!

Amúgy a vár aranyos kis építmény, szeretem az ilyeneket, már amennyit kívülről láttunk belőle.

var1.png

Mindig elgondolkodok ilyenkor, hogy hogyan tudták ezeket megépíteni a korabeli technológiával és anyagokkal, úgy, hogy még ma is állnak. Ilyenkor mindig elképzelem az embereket, akik építették, hogy milyen lehetett például ezekre a magaslatokra felcibálni az építőanyagokat, mert ezek a várak legtöbbször valami elég nehezen megközelíthető magaslaton állnak. Megérint a történelem szele na, például, amikor Egerben vagyunk, mindig átjár annak a győzelemnek az érzése, pedig az majdnem 500 éve volt! (illetve én, az Egri Csillagok olvasásán kívül nem sokat tettem azért a győzelemért)

Sikertelen várlátogatásunkat követően megnéztük a Hollókői múzeumfalut, ami csodalátosan szépséges és gyönyörű, olyan hangulata van, hogy szinte harapni lehet. A régi, 1900-as évek elején épült, de szépen rendben tartott házak között járva az embert elkapja egyfajta hangulat, látja maga előtt, ahogy az akkori egyszerű emberek éltek a házaikban, jártak a táncházba, az oskolába, vagy éppen a Kalácsos pékségbe, ahogy a piros-barna legények fehér ingben, fekete nadrágban, fényes csizmában, a szőke, kökényszemű, fehér szoknyás-pruszlikos Marisok meg Borisok után szaladnak, csókot remélve :-)

Eszméletlen jó hangulata van a helynek, amit tetéz egy működő fazekas műhely, aminek a boltjában százezreket el lehetne verni mindenféle mázas cserépedényekre és figurákra és ahol az autentikus magyar zene pont odaillő hangerővel szól.

falu1.jpg

falu2.jpg

falu3.jpg

falu4.jpg

falu5.jpg

Mire a végére értünk a falunak, már erősen sötétedett, így volt alkalmunk megcsodálni a szépen kivilágított karácsonyi installációt a főtéren, jászol, kisjézus, háromkirályok, minden ami kell, kivéve a jászolból kikandikáló osb lapot, ami kicsit kilógott képből, de soha rosszabbat.

A vár alatti parkoló mellett van egy új hotel, ami szép, modern, bár szerintem erősen tájidegen, de nem ez most a lényeg. Hanem az, hogy láthatóan tele volt, a parkolójában ugyanis egymást érték az autók, nemigen lehetett volna egykönnyen szabad helyet találni. Ez a mai divat, az emberek karácsonykor és egyéb hosszú hétvégéken már ilyen hotelekben töltik az időt, ami jó, én is szívesen áldozok erre ha tehetem, egyetlen különbség csupán az, hogy ha nekem fizetnének se mennék ilyen helyre főszezonban, sorban állni a kajáért, veszekedni a bécsi virsliért, hallgatni a szomszéd szoba lakónak részeg gajdolását, egy kicsit sajnáltam hát azokat, akik azért még pénzt is adnak, nem is keveset :-D

Egy szó, mint száz, a Hollókői Múzeumfalu csodálatos, feltöltődve jöttunk el onnan, úgy, hogy ide még egyszer visszamegyünk, bár szigorúan csak nyitvatartási időben !

A bejegyzés trackback címe:

https://wannabemotoros.blog.hu/api/trackback/id/tr4014531214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.