Gépjárműparkom története és egyéb témák

Nagymotort kéne venni és egyéb napi témák

Adás és vétel, avagy hogyan különböztessük meg, lesz e üzlet vagy sem.

2011. augusztus 01. - wannabebiker

Egy ideje hirdettem már az XJ-t a hahun, különösebb eredmény nélkül. Lehet, hogy a válság miatt, lehet, hogy nem, de egész konkrétan a kutyának sem kellett a motor. Néhány komolytalan érdeklődőn és érdektelen csereajánlaton kívül nem volt más kapás, pedig alapvetően nem hirdettem drágán. (A 3. legolcsóbb volt a magyar rendszámos ilyen típusú motorok közül)

Volt néhány olyan hívás, aki azzal kezdett, hogy x km-re vagyok tőled, mondd el telefonba mi baja van a motornak, mert ellenkező esetben kifizettetem veled az útiköltséget. Én becsülettel elmondtam, hogy, törve volt korábban, de helyre lett állítva, stb, stb. Mondanom sem kell, ezekből az érdeklődésekből nem lett üzlet. Álláspontom szerint, az ilyen ember, aki így kezd egy telefonhívást, nem akar vásárolni. Az általam készített fényképeken elég jól látszott, hogy milyen állapotban van a motor, akinek van szeme, láthatatta, hogy milyen állapotban van. Tehát teljesen feleslegesnek tartom az ilyen kérdéseket, és a jövendő hirdetéseimnél e kérdés elhangzása után már teszem is le a telefont. Ilyen nagyarcokra nekem nincs szükségem. Ha tőlem akarsz motort venni, legalább tisztelj meg annyival, hogy eljössz és megnézed, majd teszel egy ajánlatot, amit én elfogadok vagy sem. Hasonló a helyzet az emailban, sms-ben, telefonon alkudozókkal. Kíméljük meg egymást a felesleges köröktől. Ha egy motort 270nért hirdetek, nem fogom odaadni 200-ért.

Szóval, így képzelek egy komoly vevőt:

  • eldöntötte, hogy venni akar egy motort
  • megvan, hogy mire fogja használni
  • tudja, hogy mennyi pénze van rá
  • 1-2-3 motorra leszűkítette a keresési fókuszt
  • persze nem akar valami szemetet venni, ezért a képek alapján értékelhetetlen ajánlatokat már kiszűrte (láthatóan törött, agyig tuningolt, egyedi, streetfighterré átalakított, 50esként használt, stb.)
  • tisztában van vele, hogy az adott árért kb mit várhat

A komoly vevő valamennyi ideig böngészi a különböző hirdető oldalalakat, majd záros határidőn belül kiválasztja azt a 4-5 hirdetést, amit személyesen is meg fog nézni. Ami azon a körön belül van, ahová még anyagilag is megéri elmenni, illetve a hirdetett árfekvés kb azon a szinten van, mint amennyi pénze van. A személyes megtekintésnél kb 10 másodperc alatt eldől, hogy lesz e üzlet vagy sem. Ez azon múlik, hogy a felek szimpatikusak e egymásnak, kialakul e a bizalom, ami az üzlethez szükséges. Itt nagyon fontos az emberismeret, mert egy tapasztalatlan felet, könnyen át lehet verni.

Ha kialakult a szimpátia, pl mondjuk hasonló korúak vagytok, vagy egyforma az autótok, mindegy, a lényeg, hogy kialakul valami bizalmi alap, akkor komolyra fordul az érdeklődés. (Pl nem hiszem, hogy én vennék bármit is egy agyontetovált, szétgyúrt, nagymagyarországos-pólos embertől. Félreértés ne essék, virágozzék 100 virág, ez egyszerűen csak nem az én stílusom).

Szóval, ha megvan az alap, a komoly vevő olyanokat kérdez, ami a várható költségekre vonatkozi majd, megnézi az adatokat stimmelnek e, kipróbálja a gépet, egyszóval a rendelkezésre álló rövid idő alatt a lehető legjobban meg akarja ismerni a kiszemelt motort. Ami persze nagyon nehéz, ugyanis ilyenkor azért az emberben rendesen benne van az újdonság miatti varázs. Ha a portéka az árához képes elég szép és jó is, hogy ezt az illúziót ne rombolja le, akkor következik az alku.

A komoly vevő kb képben van, hogy mennyit lehet alkudni, a személyes vizit során képbe került, hogy kb mit kell még a motorra költeni, és ennek tudatában mond egy árat, ami alacsonyabb lesz, mint amit hajlandó lenne fizetni a motorért. Ha a szándék mindkét fél részéről továbbra is komoly, akkor létrejön az üzlet, mert megegyeznek. Ilyenkor a vevőben a szerzési vágy dominál, az eladóban pedig a motorért kapott pénz által feltáruló lehetőségek (aka. kapzsiság, csak ez csúnya szó)

Eddigi adásvételeim során volt már olyan, amikor személyesen elengedtem azt, amit a telefonos alkudozónak nem. A 2 között annyi volt a különbség, hogy akinek odaadtam, az eljött, megnézter, majd tett egy ajánlatot, azaz személyesen megtisztelt az ajánlatával.

Az üzlet létrejöttének alapfeltétele valahol a kölcsönös tisztelet és a nyerni akarás megfelelő keveréke. Mindkét fél nyerni akar az üzleten, az eladó minél több pénzt, a vevő meg minél újabb motort minél kevesebb pénzért. Ha a bizalom megvan, az áru megfelelő, de mégsem sikerül egymással megegyezni, az csak azért lehet, mert aki nem enged, az nem tiszteli a másikat.

Persze ehhez tisztában kell lenni a piaci viszonyokkal, hogy mikor kinek kell engedni. Pl, ha adott típusból Dunát lehet rekeszteni, akkor az eladó van rosszabb helyzetben, stb.

Még egy példa, hogy miért a tiszteletre vezetem vissza, ha nem sikerül megegyezni. Van a Honda CX500, ami tetszett volna nekem. Egy ilyen motor, ami a képeken elfogadható állapotúnak tűnik, olyan 450000 Forintnál kezdődik. Nekem nincs ennyi pénzem, de alkudozhatnék telefonon, esetleg elemehetnék személyesen is c***nykodni, ha hülyének nézem az eladót...

Lehetsége mégegy ok, amiért nem lesz üzlet. Az üzletben résztvevő felek mindegyike felállít magának egy kb keretet, minden szempontból, amíg el tud menni az üzlet érdekében. Ha ezekből valamelyik sérülne, akkor mosolyogva kezet fogunk, és tovább keresünk.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://wannabemotoros.blog.hu/api/trackback/id/tr663116858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.