Gépjárműparkom története és egyéb témák

Nagymotort kéne venni és egyéb napi témák

Az Xj. Yamaha XJ 600 S Diversion 1995

2011. július 30. - wannabebiker

Röviddel a jogsi megszerzése előtt vettem meg. Már egy ideje nézegettem a motorokat, és lassan kezdett körvonalazódni az xj. Ez a döntés minden szempontból kompromisszum volt, legfőképpen az ár miatt. Mint minden kompromisszum, nem volt teljesen kielégítő, de vállalható, és együtt lehetett élni vele.

Ezért döntöttem a típus mellett:

  • a korábban leírt szempontok alapján ez a stílus állt hozzám a legközelebb, a sport-túra kategória. Sport, mert eléggé sportos kiállású, túra, mert azért eléggé túrás testhelyzetben ülsz rajta.
  • Mindenképpen önindítóval és első tárcsafékkel szerelt motort akartam.
  • Kevés pénz állt rendelkezésre
  • viszonylag fiatalabb, azaz nem 30 éves.

Következett a motoros hirdetések túrása és a nézegetés. Azt kell, hogy mondjam, hogy a használtmotor piac általam látott szegmense eléggé siralmas. Például megnéztem egy XJ-t, amiről üvöltött, hogy karambol után lett életre pofozva. Hiányzó szélterelő plexi, más színű első sárvédő, hegesztett de fényezetlen műanyag idomok, stb. A tulajdonos természetesen  a rendes piaci árat kérte érte. Na ebből nem lett üzlet. Aztán megtaláltam ezt:

 

 A hahu-s fényképen elég jól mutatott, nem is volt messze, elmentünk hát megnézni. Egy benzinkúton találkoztam a tulajjal, szimpatikus arc volt, a feleségével jöttek. Közelről már jobban látszottak, motor hiányosságai. Kopott, típusidegen hátsógumi, kopott fékbetétek, törött, majd házilag javított tükör, vágott kipufogó. Mentem vele egy kört, működött, fékezett, világított, egyszóval a meghirdetett árhoz képest rendben volt. Gondoltam, mondok egy árat, amit úgysem fogad el a tulaj, annyit megér. 60000 Forinttal a hirdetett ár alá ígértem, amit pechemre (?) elfogadott a tulaj. Mindegy a döntés megvolt, megegyeztünk, majd pár nap múlva a tulaj elhozta hozzám és megkötöttük az üzletet.

Arany igazság, hogy lakva ismerszik meg az ember. Erről sokadjára megbizonyosodhattam, miután nyugodt körülmények között, otthon átnézhettem a motort. Itt már előjött a korábbi komoly perec nyoma, hogy hegesztve voltak az idomok, hogy újra volt fényezve az egész motor, hogy bemelegedve idegesítően magas az alapjárat. Mindegy, ekkor már megvolt, elkezdtem helyreállítani, amit tudtam. Levegőszűrő, olaj, olajszűrő, fékbetétek, majd később új gumi hátra. A vágott kipufogó miatt a hangja elég sportos volt, de ez később, a műszaki vizsga előtt komoly fejtörést okozott. (a legolcsóbb utángyártott kipufogó 100000 Ft) E miatt a hiba miatt nem is mertem az NKH-hoz vinni , hanem inkább egy másik szervizbe vittem, ahol némileg drágábban ugyan (+óradíj), de megkapta a műszakit, teljesen hivatalosan (be sem indították, csak a féket mérték).

Másfél évig volt nálam, ez idő alatt mintegy 2500km-t mentem vele, nagy részét városban. A fogyasztása stabil 5 liter körül volt, ami elfogadható. Komolyabb problémája a nálam töltött idő alatt nem volt. Az árához képest egy elfogadható megjelenésű, technikai színvonalú és állapotú motor. Néhányszor hosszabb úton is voltam vele. Amit imádtam benne, hogy bár nem volt túl erős, 64 lóerő, de nem nagyon volt ellenfél az úton. 180-ra bármikor, erőlködés nélkül felgyorsult. A végsebességét soha nem volt merszem kipróbálni, 180-nal is kétszer mentem vele. Jellemzően inkább 90-130 között. Ami egy kicsit meglepett, hogy nagyobb tüzijátékot vártam a 197 kg/ 64 lóerő párostól, de ez egy kicsit alatta maradt az elvárásaimnak. Összességében azonban egy robbanékony, jó kis moci az XJ. Hátránya, amiért végül mennie is kellett, hogy 150 km-től többet egy huzamban nem lehet rajta eltölteni. Én 183 centi magas vagyok, és a 100. km táján, a lábam már annyira zsibbadt, hogy nem tudtam tovább rajta ülni. Az én magasságomnál a szélvédelme gyakorlatilag nulla. Másfél óra után zsibbadt lábbal, a szélcibálás miatt zúgó fejjel szálltam le róla. Ekkorra a sportos hang is már zavaró, mint jó.

Kb egy hónapja megváltunk egymástól, de szívesen emlékszem rá. Nagyon nagy élmény motorozni, és már nagyjából tudom, hogy mi a fontos nekem. A kényelem mindenképp.

Egy gondolat még a végére. Alapvetően óvatos duhaj vagyok motorozás közben, de ezzel a motorral egyszer - kétszer belementem olyan szituációba, ami utólag végiggondolva balul is elsülhetett volna. Ez az elbizakodottság és a tapasztalatlanság számlájára írható. A túlzott önbizalom a motor ereje miatt, illetve, hogy nincs még tapasztalat, hogy (relatíve) nagy sebességél hogy viselkedik a motor. Pl egyszer kis híja volt, hogy egy enyhe balkanyart majdnem elsokalltam, és az árokban kössek ki. Ezt a kanyart minden nap bevettem, nyugodt 70-es tempóval, 130-nál viszont már olyan erős a 17 collos kerék giroszkópikus hatása, hogy majdnem kiegyenesedett az a kanyar...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://wannabemotoros.blog.hu/api/trackback/id/tr933111685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gyilkoko 2011.10.25. 16:47:41

Nem Giroprecessziós hatásra gondolsz?
A giroszkóp az rezgéseket csillapít, pl helikopterben ha kamerarendszer dolgozik, a Giroprecesszió miatt tudunk elengedett kormánnyal motorozni.

wannabebiker · wannabemotoros.blog.hu 2011.10.26. 08:51:37

@gyilkoko: a giroprecesszió szót még nem hallottam, de lehet hogy az kellene ide. Az a lényeg, hogy nagyobb sebességnél nem tudod olyan egyszerűen kormányozni a gépet, azaz az első kerékre ható giroakármilyen hatás miatt nem lehet olyan egyszerűen kormányozni. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni kanyarodás előtt, még ha autóval 100-zal is szoktam az adott kanyart bevenni, motorral nem biztos, hogy sikerülni fog ugyanaz.